5.

Az éjszaka

-Csak ezek vannak.-nyomott a kezembe egy boxert és egy felsőt Louis.

-Jó lesz, köszönöm.-feleltem halkan.

-Itt lesz a fürdőszoba. Találsz a tartón törülközőt és a polcon van fogkefe, majd bontsd ki.-mosolygott és magamra hagyott a fürdőben.

Bezártam az ajtót, majd a lehajtott wc ülőkére raktam a ruhákat. A tükör elé sétáltam, levettem az ékszereket és leszedtem a sminkemet. Nem küszködtem vele sokat, mivel nem szoktam túlzásba vinni a sminkelést. A hajamat szerettem volna felkötni, de nem volt nálam hajgumi. Talán Louis tud nekem adni valamit amivel felfogom a hajam. Kinyitottam az ajtót és lassan kidugtam a fejem, majd mikor megláttam Louis-t az ágyon ülve, kiléptem a fürdőből és elé lépkedtem.

-Mit szeretnél?-pillantott fel telefonjából mosolyogva.

-Tudnál adni valamit, amivel felfogom a hajam?

-Öhm... megnézem, maradj itt.-mondta, majd kiment a szobából.

Nem kellett sokat várnom Louis máris visszajött. 

-Sajnos, csak befőttes gumi van.

-Nem baj, az is jó, köszi.-vettem ki kezéből és visszamentem a fürdőbe.

Felkötöttem a hajam, levettem a ruháim és beálltam a zuhanykabinba. Megengedtem a csapot, majd fogtam a szappant és végigdörzsöltem vele magam. Nem szerettem volna sokat időzni a zuhanyzással, mivel idegen helyen vagyok, így leöblítettem magam, a törülközőért nyúltam és betekertem magam. A mosdóhoz sétáltam, elvettem a polcon heverő, még a dobozában lévő fogkefét és megmostam vele a fogam. Megtörülköztem és felvettem a Louis-tól kapott két ruhadarabot. Kibontottam a hajam, kezembe fogtam a ruháim és kisétáltam a fürdőszobából. Louis mosolyogva felállt az ágyról és elém sétált.

-Ezeket hová rakhatom?-utaltam a ruháimra.

-Kimosom.-vette ki kezemből.-Feküdj be az ágyba. Majd jövök én is.-kacsintott és bevonult a fürdőbe.

-Köszi.

Kivettem a táskámból a telefonom, az ágyhoz lépkedtem, majd lassan befeküdtem. Írtam anyának egy SMS-t, hogy ma nem igen megyek haza. Remélem nem fog kérdezősködni.Bár szerintem úgy is alszik. Mindegy. Letettem a mellettem lévő szekrényre a telefont és vártam, hogy Louis kész legyen. 

Hallottam a víz csobogását, majd egy idő után abbamaradt és nem sokkal később Louis lépett ki egy szál boxerben. Nem tudtam elvenni tekintetem jól kidolgozott felsőtestéről. Ezt Ő is észrevéve kuncogni kezdett. Piromkodva elfordultam és vártam, hogy bebújjon az ágyba. Éreztem, ahogy felemeli a paplant és bebújik alá. 

-Ugye tudod, hogy nem fogunk egyhamar elengedni?-törte meg kis idő után a csendet.

-T-tessék?-fordultam meg hirtelen felé.

-Nem mész el innen.-mondta halál nyugodtan.

-Nem, nem, nem. Nekem holnap menni kell dolgozni és anyának is kell segítenem. Nem is ismerlek titeket és ti sem engem. Még is mit akartok ti tőlem.-emeltem fel a hangom, miközben felültem.

-Nyugi. Ezeket mi már elintéztük. Nem is tudod, hogy mennyi mindent tudunk rólad. Az elmúlt hetekben szinte mindent megtudtunk. Nem fogunk bántani, nyugi.-karolt át és visszahúzott az ágyra. 

Nem szóltam semmit. Hogy mondhatja, hogy nyugi?! Viszont most már rájöttem, miért éreztem pár hete, hogy figyelnek. Valószínűleg ők lehettek. 

Próbáltam távolabb  húzódni Louistól, de szorosan tartott. 

-Jó éjszakát Amalia.-nyomott csókot a homlokomra Louis.

Lehunytam a szemem és próbáltam elaludni.